Napjaink egyik fő környezeti problémája a globális felmelegedés. Ezzel kapcsolatban a világ minden országa hajlandó kommunikálni. Tényleg súlyos lehet...
"Amikor az ember a Földet csak egy kék pontnak látja a végtelen világegyetemben, elgondolkodik a teremtés rejtelmein. Ilyenkor érzem, hogy mindnyájan egy világméretű rendszer része vagyunk, ahol minden egyformán fontos, minden összefügg, és mindennek értelme van!" Bill Watterson
Globális felmelegedésnek az utóbbi évtizedek éghajlati változásait nevezzük: emelkedik az óceánok és a felszínközeli levegő hőmérséklete. A folyamat várhatóan folytatódik; végállapotát még becsülni sem tudjuk. Az Éghajlat-változási Keretegyezmény a globális éghajlatváltozás kifejezést az ember által (feltehetően) okozott klímaváltozásra használja. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) adatai szerint a levegő földközeli átlaghőmérséklete 1905 és 2005 között 0,74 ± 0,18 °C-kal nőtt meg. A testület szerint ennek fő okai a XIX. század közepe óta légkörbe juttatott üvegházhatást okozó gázok. Az üvegházgázok növelik a légkör alsó tartománya, a troposzféra hőmérsékletét A kutatók hevesen vitáznak arról, hogy a felmelegedést mennyiben természeti hatások (a napsugárzás erősödése, a vulkáni tevékenység, a Föld pályaelemeinek változása) és mennyiben emberi tevékenységek idézik elő. A legelfogadottabb vélemények szerint a globális felmelegedés emberi okokra vezethető vissza. Ezt támasztja alá, hogy a naptevékenység és a vulkáni működések alakulása a számítások szerint jelenleg a globális felmelegedés ellen hat.
A problémához kapcsolódik az üvegházhatás fogalma. Üvegházhatásnak nevezzük azt a jelenséget, amely során a napsugárzás be tud hatolni egy adott rendszerbe (pl. egy valódi üvegházba, vagy a Föld légkörébe), de a felszínről visszasugárzott energia egy része nem jut ki belőle, mert a külső határoló fal (üvegház esetén az üveg, a Föld esetén a légkörben megtalálható üvegházhatású gázok) nem engedi ki. Az üvegházhatás kialakulásának meghatározó mozzanata az, amikor a visszaverődés során az energia jellege megváltozik: fényből hőenergia lesz. A hőenergia egy része pedig a Föld légkörén belül reked, ezért a belső tér felmelegszik. Az üvegházhatás nélkül a Föld felszínén átlagosan 30 fokkal alacsonyabb lenne az átlaghőmérséklet. Jelenleg azonban az a probléma, hogy a légkör legfontosabb (legnagyobb mennyiségben jelen lévő) üvegházhatású gázának, a széndioxidnak a koncentrációja a fosszilis energiahordozók elégetése miatt nagy ütemben növekszik, ezért a légkör túl sok hőt tart vissza, és így felmelegszik. Üvegházhatású gázok: CO2 szén-dioxid, CH4 metán, N2O dinitrogén-oxid, CFC-12 diklór-difluor-metán.
Lássuk, hogy a fent emlegetett gázok hogyan is jutnak a levegőbe. A felsorolás nem teljes, ezek a legjelentősebbek.
- Közlekedés...azt hiszem, ezt mindenki tudja, hiszen minden nagyobb városban láthatja, a mérőműszerek kijelzőin, hogy éppen melyig gázból és mennyit pöfögnek az autók a levegőbe.
- Hőerőművek működése: Hőerőművekben valamilyen tüzelőanyag elégetése során nyernek hőenergiát, ezzel nagynyomású gőzt fejlesztenek, amely gőzturbinát hajt. A gőzturbina mechanikai energiája forgatja az elektromos energia forrását, a generátort. Ma Magyarországon az előállított energia jelentős részét fosszilis tüzelőanyagok elégetésével állítják elő.
- Nagy energiafelhasználással járó ipari tevékenységek, mint például a papírgyártás és a húsipar! Meglepő igaz? Azt mindenki sejti, hogy a cementipar, a téglagyártás, az üveggyártás és minden olyan iparág, amelynek látványosan nagy az energiafelhasználása, jelentősen hozzájárul a károsanyag kibocsátáshoz is. Azt viszont talán nem gondoltuk végig, hogy az étkezési szokásainkkal is hozzájárulunk a globális felmelegedéshez. Azért jobban belegondolunk, ez nem meglepő, hiszen az élelmiszeripar sok szennyezőanyagot bocsát ki. Ebben élen jár a húsipar. Néhány érdekes adat ebben a témában... 1. Egységnyi súlyra számolva a marhahús előállítás a csirkehúshoz képest több mint 13-szor annyi, a globális felmelegedéshez hozzájáruló üvegházgázt termel. Burgonya esetében a szorzó 57. 2. Egy átlagos amerikai ember éves marhahús étrendjének előállítása kb. annyi üvegházgáz kibocsátást jelent, mint 3000 km-nyi autóvezetés. Az igazsághoz hozzátartozik természetesen, hogy az összes többi élelmiszer előállítása is hatással van az üvegházhatású gázok mennyiségére, ám közel sem ekkorával.
- Erdőirtás: A jelenség pontos leírását klasszul összefoglalja egy nemrégiben itt megjelent írás http://ismeret.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=71699. Néhány érdekes, vagy inkább sokkoló adat erről a témáról is. 1. Amazonasi esőerdő 55%-a elpusztulhat 2030-ra a mezőgazdaság, az állattartás növekedése, erdőtüzek, a szárazság és a fakitermelés jelenlegi üteme alapján. 2.Az erdők eltűnése miatt az Amazonas-medencéből 55-97 milliárd tonna szén-dioxid juthat a légkörbe. 3. 2007 augusztusa és decembere között 3.2 ezer négyzetkilométer tűnt el a Föld tüdejének tartott őserdőből!
- Vizeink szennyezése: Azt sem tudja talán mindenki, hogy a szén-dioxid (CO2) 25-30%-át a tengerek és óceánok vize nyeli el. Ennél jóval többet szív fel lassan, de biztosan a víz felszínén lévő pára. A vízben elnyelt szén-dioxid bikarbonát és szén alakban létezik tovább (1%-a gáz formájában). A bikarbonát felhasználására a felszíni vizek számos állatfaja rendezkedett be, például a korallok és a csigák. Ez eddig szép és hasznos nekünk. Két hiba van. Egyrészt azt a mennyiségű szén-dioxidot, amit ma az emberiség termel, nem bírják már a vizek feldolgozni (óránként egy millió tonna!! CO2-t bocsátunk ki!!). A másik pedig az, hogy emellett gondos szennyezéseknek is alávetjük a vizeket. Az olajszennyezés eredményeként a tengervíz Ph értéke csökken. Konkrétan az eltelt 50-80 évben 8,2-ről 8,1-re. Ez nem tűnik soknak, ám ha hozzátesszük azt, hogy előtte ekkora változáshoz 5-10 000 év kellett, akkor elég sok. Ez a változás a víz karbon koncentrációját csökkenti, melynek eredményeként a víz felső 90-100 méterében élő bikarbonátra berendezkedett élőlények a csontvázukat nem tudják megfelelően felépíteni, így sérülékenyebbekké válnak. A víz középső rétegében élő élőlények oxigénháztartása kerül veszélybe, valamint felborul a teljes vízi tápláléklánc.
- Metángáz kiszabadulása: A szén-dioxidról már sokat beszéltünk az előzőekben, ám nem esett még szó a metán légkörbe kerülésének lehetőségéről, mely hozzávetőlegesen 25-ször erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Hogyan is kerülhet ez a légkörbe... Az óceánok mélyén, valamint a permafrost-okban (olyan talajok, melyek legalább két éve fagyott állapotban vannak) körülbelül 10 000 gigatonnányi metán van bezárva. Martin Kennedy professzor szerint a hőmérséklet emelkedésével ezek fokozatosan felolvadnak, és légkörbe jutásukkal radikálisan felgyorsíthatják a globális felmelegedés folyamatát. A metán szivárgása létező jelenség, ám pontos mérési adatok nem állnak rendelkezésre. (A nagyüzemi állattenyésztés is növeli a metánkibocsátását a növényevő állatok emésztési folyamatai révén. Ez nem vicc, hiszen jelentős mennyiségről van szó.)
A globális felmelegedés hatásai a világra Mielőtt belemennénk abba, hogy a tudomány mai, kommunikált állása szerint milyen hatásai vannak, lesznek a globális felmelegedésnek, először a személyes véleményemet osztom meg veletek. Olvasva a szakirodalmak és szakirodalomnak hívott irományok tömegét arra a véleményre jutottam, hogy a tudósok tapogatóznak a témában, nincs egységes álláspontjuk, nincs olyan tanulmány, eredmény, amely bizonyítottan minden szempontból körüljárta a témát. Általában kiragadnak egy-egy okot, néhány hatást, a többi pedig legfeljebb felületesen kerül napirendre. A másik dolog, amit leginkább csak sejteni lehet, hogy a világ irányítói ezen kutatási eredmények jelentős részét egyszerűen mesterségesen visszatartják. Hogy miért? Talán a pánik elkerülése végett. Talán azért, mert pontosan tudják, hogy mennyibe is kerülne érdemben tenni az ügy érdekében, így inkább elkerülik azt a kérdést: Ha tudjuk mit kell tenni, miért nem irányítanak az irányítók a cél elérése érdekében? Ám hangsúlyozom, ez itt az én véleményem.
A globális felmelegedés tudományos modelljei megegyeznek abban, hogy világszerte az átlaghőmérséklet további növekedése várható a közeljövőben. Mindez sajnos a legnegatívabb forgatókönyv mellett zajlik, vagyis nemcsak a forróság növekszik bolygónkon, hanem a szélsőséges időjárási helyzetek gyakorisága is, vagyis emelkedik a természeti katasztrófák előfordulásának esélye.
No, és most lássuk, milyen (feltételezett) hatásokról is számolnak be nekünk a szakértők. A világmodellekből egyértelmű, hogy a Föld hőmérséklete legalább 1,6-1,8 fokkal, de a negatívabb jóslatok szerint akár 4-5 fokkal vagy annál is többel emelkedhet a jövőben. Ebből a modellből Európa kilóg, elsősorban a mediterrán térségek. Európában lesz ugyanis a legkevésbé érezhető a világmodellek szerint a globális felmelegedés, itt a várható hőmérsékletemelkedés –1 és +1 fok között ingadozik, vagyis nem feltétlenül biztos, hogy kontinensünk felmelegszik a jövőben. Sokan ennek kapcsán a Golf-áramlás esetleg leállását sejtetik, vagyis az Európát „melegítő” tengeri áramlás elmaradása, gyengülése negatív hőmérsékleti változást okozhatna nálunk is. Ám Bartholy Judit egyetemi tanár, a téma egyik legjelentősebb magyar szakértője mindezt nem kijelentő módban, hanem nagyon is feltételesen említette meg, és nem kívánt a részletekbe bocsátkozni a ténylegesen lehetséges folyamatokról. A jelenségben szerepe lehet az Atlanti-óceánon működő Golf-áramlást hajtó passzátszelek szétesésének is. A légköri cirkuláció megfigyelésekor a kutatók rájöttek arra, hogy időszakosan és esetenként a csendes-óceáni passzát szélrendszer szétesett. Mindez figyelmeztető jel Európa számára is. James Hansen szerint a globális felmelegedésnek jóval drasztikusabb hatásai is lehetnek, mint amilyeneket a különböző kutatók által készített előrejelzések prognosztizálnak. Nem veszik ugyanis figyelembe azt, hogy az olvadó jég helyén sötét felületek keletkeznek, amik elnyelik a meleget (ellentétben a fehér jéggel, ami vissazveri), tehát a melegedés felgyorsulhat, így a jégolvadás is. Ugyanez igaz a fordított "jóslatokra" is, vagyis ha a hőmérséklet csökken, a jéggel borított felület növekszik, és a visszaverődés miatt a hűlés gyorsulhat. Az ő modellje szerint jóval drasztikusabb szennyezés-csökkentésre van szükség.
A globális felmelegedés hatásai Magyarországra Főként a nagyobb szárazság és az édesvízkészletek relatív hiánya miatt lehetnek negatív következményei Magyarországra nézve a globális felmelegedésnek. Gyakoribbá válhatnak az extrém időjárási események is, és ugyancsak kedvezőtlen, hogy a kevés csapadék is egyenetlenebbül oszlik majd el: hirtelen zúdul majd ránk kiadós eső, ami sokkal nagyobb károkat okozhat, mint az eddigi csapadékhullás. Intő jel és példa erre a 2000-es tiszai, a 2002-es dunai árvíz. Magyarország számára a szárazság növekedése különösen azért súlyos lehetőség, mert hazánk édesvízkészletei viszonylag kritikus állapotban vannak.
Aki még nem rémült el teljesen, hamarosan olvashatja a következő részt: A Föld vitaminhiányos...Környezetvédelmi problémák 2. a fosszilis tüzelőanyagok válsága
